blogimport 2008.május
>> 2009. július 15., szerda
2008.05.30. 13:48 zűrzavar
forog a gyomrom...
2008.05.30. 08:46
Tegnap felhívott az ex "párom" (már évekig voltunk együtt iskolaotthonos osztályban).Kérdezzzem meg az egyik főiskolás csoporttársam telefonszámát,mert ha még nincs munkája,beadhatná a mi isinkbe az önéletrajzát,hátha... mivel a "nagyiskolában" hiányzik egy ember.
érdekes....Tavaly évkezdéskor engem azért raktak másik intézményegységbe,mert saaaajnos csak így tudták megoldani a fölösember-helyzetet. (de ne félj Mucikám -bleehhh-mondta az ig.h.- csak egy évig kell kibírnod ) Ahova raktak,nevezetes isi :pl a tanulók kb.70%-a roma,meg azok a gyerekek kerültek oda,akikkel nem tudtak mit kezdeni,renitensek és a többieket is ezzel "fenyegetik:"ha még egyszer....és irgumburgum...majd mehetsz Hősök terére!!!.. Nos én is itt kezdhettem az idei tanévet. (rossz voltam azóta is csapkodom magam,mormolva a feloldozáshoz szükséges igéket :)))
Rá kellett jönnöm már,hogy vmi miatt szálka voltam ig.helyettesünk szemében. (biztos nem kellett volna megjegyzést fűznöm a jutalmazásokhoz -már amikor kiderült,ki kapott,kussolnom kellett volna,ha volt egy ötletem,ami más ,mint az övé,stb...)
Mikor első nap megjelentem "új" munkahelyemen,kedves ottani kolléganőm a köv.szavakkal fogadott :"nocsak....nem volt elég nagy a nyelved??" Jó érzés volt,hogy örültek nekem és végigélve ezt az évet meggyőződésem,hogy ez nekem nem bünti,hanem jutalom volt. Hallom a barátaim panaszáradatát a "nagyisiből", a káoszt,a fejetlenséget,intrikákat. Jónéhányukban felerősödött az "elinnenbárhova" érzés. (persze nem azokban,akik nagy hanggal,sertepertélve nem csinálnak semmit! -ilyen nincs is a barátaim közt:))
...szóval beszélgettem az "expárommal",neki tetszik minden,szereti a nyüzsit,csak a gyerekekk....na ők zavarják -ő is ügyesen csapkod a nyelvével -már megint gonosz vagyok
Történelem- történetem:na elég belőlem :)
1983-ban a főiskola elvégzése után az akkori igazgató felajánlotta nekem,hogy nyugodtan pályázzam meg az állást..."itt a helyed!" Mondanom sem kell,nagyon jó érzéssel töltött el.
Ide jártam általános iskolába,itt vannak-voltak a gyökerek. Külvárosi iskola,de jó neve volt. pl. mi voltunk a városban a második angol tagozat.
Két épületben volt a tanítás.Az alsó tagozat 5 osztálya külön ,kisebb épületben,nagy udvarral.A béke szigete,maga a Kánaán :)- itt kezdtem én is,32 gyerkőccel. A másik épületben tanultak a felsősök és a maradék ,főleg 3.,4.osztályosok.Ide jártunk ebédelni és a tesi terembe.(a legtöbb tesi óra folyosón,udvaron volt,de nem bántuk,megoldottuk)
Derék bányász emberek laktak erre,akik odafigyelte a gyerekeikre,az iskolára.Rengeteg társadalmi munkát végeztek,bármiben szívesen segítettek.
A bánya megszűnésével lassan kezdtek beköltözni a "városba". Lakásaikat a környékbeli romák kapták,miután a "telepeket"felszámolták.
Igazgatónk erőskezű,de emberséges ,kiváló pedagógus volt.Sokat köszönhetett neki az intézmény.Nyugdíjazása után pár évvel kezdődtek a "reformok",átszervezések.
Első lépésben fel kellett számolni az alsós épületet(azt mondták,nincs pénz a felújításra-miután kiköltöztünk azért mégis sikerült újjá varázsolni és a családsegítő került ide) Költöztünk,pakoltunk,cipekedtünk,festettünk,mázoltunk SK!...mert segítség nem sok akadt. Közben összevontak bennünket a közeli iskolával és nagyon "okos" ötlet nyomán hozzánk jött az ő alsója,a mi felsőnk meg ment hozzájuk, megvalósítva az alsó-felső tagozat közötti még nagyobb lépést,szakadékot.
A helyzetünk romlott...
csak romlott.
Egyre több roma család költözött ide-Romániából is. Sok-sok környékbeli pedig a belvárosi iskolákba iratta csemetéjét.
Az akkori igazgatónk írta egy tanulmányban a következőket:
"Az iskolakörzet átalakulóban van. A tehetősebb családok egy része jobb minőségű lakásba költözik és más iskolába iratja gyermekeit. Helyükre elszegényedett (sokszor lumpen) családok jönnek. Ebben a körzetben vannak családi ház építésére alkalmas területek is. Ide a megfelelő anyagi alappal rendelkezők, jól keresők (elsősorban vállalkozók) költöznek.
A szülők egy kisebb része igényes, magas szintű oktatást vár az iskolától. Nagyobb részük viszont alig, vagy egyáltalán nem tart kapcsolatot a pedagógusokkal."
Oktatásunk a hátrányokkal indulók,nehezen kezelhetők,stb felzárkóztatására,fejlesztésére helyezte a nagyobb hangsúlyt. Nem alaptalanul ,kezdték olyan hírét kelteni iskolánknak,hogy "befogadó isi", a város deviánsait mind-v. majdnem mind,ide "rakták".
Igazgatóváltás. Sokan éreztük úgy,hogy az új ig.-t nem különösebben érdekli a gyerek-a nevelő.Ami fontos lett a reprezentáció,a csilli-villi. ...de mit is? és mire?..ebbe most nem megyek bele,mert csak felmegy a vérnyomásom:)
Főleg a felső tagozatban még mindig erős volt a két iskola közötti konfliktus (?). Érdekes módon (bár hangsúlyozták többször is,hogy EGY iskola vagyunk) pl.pénteken 4.,5.,6. órája csak a "mieinknek" volt, jutalmazások,kedvezmények,dícséretek nem pottyantak "hozzánk"...pedig EGY iskola. Viszont az ügyeletek, "munkaidőnkívüli" tevékenységeket megnyertük.
Melóztunk,tanfolyamokon okosodtunk szép csendesen -birkaként. Belekezdtünk mindenbe :bázisiskola,projektmindenféle,bemutató órák sora,látogatók innen-onnan (közben gyerekek,kusss,nehogy azt higyjék,hogy "vannak még rossz gyerekek")
A tantestület szakadozott :voltak- vannak,akik húzzák az igát,mindent megcsinálnak és vannak,akik látványosan úgy csinálnak,mintha...(gondolom nem egyedi jelenség), viszont az övék a babér.
Mindezek ellenére megpróbáltuk jól érezni magunkat,szerettük a gyerekeket,ők is minket, egymással "lepaktáltunk" -ez okozta valószínüleg az én vesztemet is :) Szétrobbantottak bennünket, büntibe kerültem. 25 évig voltam ugyanannak az iskolának a tagja,úgy érzem raktam is le valamicskét arra a bizonyos asztalra és a "helyhiány"-ra hivatkozva (különben is örüljek,hogy van munkám!!) én kerültem a másik iskolába.Nem az,akivel a vezetésnek és a gyerekeknek,szülőknek is tele a hócipője,nem az ,aki köztudottan csak alibi munkát végez,stb...Nagyon rosszul esett, de mint már említettem, jól vagyok és örülök,hogy kikerültem az egyre erősödő sz*rosveremből.
szöveges értékelek,-lünk
2008.05.28. 16:42
3 kislurkó marad le tőlünk,mert :kettőnek határesetes papírja van(ami nem lenne nagy baj,hisz integrálunk:))),de ha nem jár isibe,képtelenek vagyunk erre,bármily remek pedagógusok is vagyunk
A harmadik jár ugyan,de...annyira baba még,jót tesz neki az ismétlés.Szerencsére a szülők is "kérték" ezt. Nomeg az osztálylétszámokat is szem előtt kell tartani - ha nem maradna le ez a három gyerkőc,jövőre nem indulhatna első osztály.
Van még 3 nagyon gyenguszka,de őket húzzuk magunkkal,reményeink szerint majdcsak beérnek :)
Nehéz néhány mondatba belepréselni az egész évet,de néha sok is ez a pár gondolat,hisz akinek kellene,nem olvassa.
-mély szussz és nekikezdek az első körnek :)
"miből lesz a cserebogár?" :)
2008.05.27. 16:47
Ma írtunk olyan kis próbafelmérősdit,kiváncsiskodósdit :)matekból. Olyan édesen izgultak! (ketten is kikéretőztek WC-re,pedig nem szoktak-bepisilés :))
Különhúzogattuk az asztalokat - "most nem csoportmunka,hanem azt szeretném megtudni,hogy egyedül mit tudsz "
...és kezdődött. Az egyik kissrác,miután "elsoroltam" a feladatokat,örömében felvinnyogott: "ez nem is nehéééz !" Nem hát -a legtöbbjének és legalábbis azt hitte.
Olyan élmény nézni,hallgatni,ahogy zakatol a kis agyuk,olvasgatják az utasításokat-hisz már "nagy,iskolás "módjára megy ez.
Néhányat marhára zavart,hogy nem kukucskálhat,nem beszélheti meg a pajtásával.Az önnálóbbaknak nem jelentett nagy problémát (csak az,hogy mikor befejezte,nem mehetett segíteni senkinek:))-merthogy olyan segítőkész ;)
-"Írjunk még egyet!! tök jó volt"
Ügyesek voltak, tök jól sikerült.
Eszembe jutott a holnapi kompetencia mérés...Miért ugyanaz a feladatlap az elit isiben is,mint pl. a mi HH-s,nehezentanuldegyorsanfelejt,és egyéb hátrányokkal induló gyerkőceinknek?
brutál :sss
2008.05.26. 19:33
Hozzászól hivatalból, az érintettség okán, "csak úgy", valamit mindig igazítani is kéne a hatékonyság érdekében, új projekt, új tankönyv, kompetencia, integráció,stbstb.....beszél-e valaki arról, hogy CSALÁD?!
Hogy a gyerek a családból érkezik az iskolába, az alapvető viselkedési normákat 6-7 éves korban már ismernie kéne, sőt, annak megfelelően kéne viselkednie.
(na persze a normális normákra gondolok,nem arra,amikor apa veri anyát és a családot)
"...a szülő reggel beadja a gyermekét az iskolába, onnantól a pedagógus felelőssége, hogy a gyerek ..." -mondta valaki egyszer.
Beadja.Igen,beadja.
Mint egy kis csomagot a csomagmegőrzőbe?
És ha történik vele valami,elkallódik, majd feljelentem azt, aki nem figyelt rá....Pedig figyelünk!! nagyon is!! De nem követhetem minden lépését,mozdulatát..jaaa,és van rajta kívül még néhány lurkó,akikre szintén figyelni kéne.
Remélem ebből a tragikus esetből nem azt fogják kiszűrni-leszűrni,hogy sokkal jobban tiszteletben kéne tartani a diákok személyiségi jogait!!!- joga van barátkozni és joga van haragudni....
Megdöbbentő,elkeserítő ez az agresszivitás,brutalitás.Főleg az keserít el sokszor,hogy már a pici elsős-másodikos gyerekekben is ott a "magja" és sajnos ki is bújik elég gyakran. Mikor dühükben azt sziszegik a társaiknak,hogy "megöllek",vagy a nyakuk előtt húzzák a kezüket,vagy ahogy nekimennek egymásnak...-sokszor csak azért,mert: véletlenül összebuccolnak,leveri a cerkáját,mert "kotoszkodik", vagy csak úgy.
Minap az eleven Petike nekiesett halkszavú,vékonyka Henikének,aki a légynek sem árt,egy kis nyuszi. Miért? válasz: széles vigyor mellett a "csak". Tudta a kis "disznó,hogy Heni nem fog árulkodni,max sírva fakad,ha fáj neki.Ő a gyengébb- ezt ki kell használni! pffff
Mindig is volt veszekedés,sőt "férfias" verekedés is, de ez,ami most van.....háááát
...akarsz róla beszélni?
2008.05.20. 19:53
..illetve nem tudom...de igen
El vagyok keseredve .
A volt gimis osztálytársamat nyugdíjazták,mert a határőrségnél volt irodában.Papírokat írt,aktákat rendezgetett,DE a határőrségnél. Mennyivel veszélyesebb,idegörlőbb munka,mint a mienk!!!??- és mennyivel jobban fizet!
A nyugodt,kedves tanító néni (azaz én :)) kiakad...és feldúlt, mikor a hazugság,gonoszság,intrika övezi.
Perfect day..!?
2008.05.09. 13:28
Hatalmas lelkesedéssel vették tudomásul a törpék,hogy új dolgot fogunk csinálni. Itthon csirizt főztem és megmutattam a papírmasé technikáját. Osztatlan sikrt aratott a tény,hogy belemászhatnak kézzel,sőt meg is kóstolhatják a "trutyit" :)) Nagyon helyesek voltak,ahogy "malackodtak".Béke,nyugalom.
Ekészült a nagy mű...elpakolás,WC,sorakozó,megyünk kicsit az udvarra. DE hol van Géza???
A fiúk elszaladtak,megnézték a folyosókat,WC-t...sehol.Reméltem,hogy a másik osztállyal kiosont játszani - de nem.Futás az épületben...WC-k,osztályok,folyosó...sehol. Portás-takinéni az ebédlőben.Kérdezem,nem látta-e Gézát (és mosolyog,ejnyebejnye,rossz kisfiú). Naná,hogy látta-osont kifelé a (máskor zárt rácsos) ajtón át......afrancbaaa...Uriasszonyosan,udvariasan megkértem,ha esetleg legközelebb lát egy kiselsőst,v. más gyerkőcöt,amint elhagyja az iskolát...hát ne engedje!!!! (jó,hogy van portásunk:SSS)
Épp a Gézaanyunak való telefonáláshoz készültem,megjelent Gézuka+anyuka.Feldúlva -hogy lehetséges meglépni az isiből? Elmeséltem a Géza-vadászatot,aggodalmaimat,stb.
No és mi volt a reakció???
Gézukával ő sem bír már,az lesz a legjobb,ha beiratja hetes iskolába. Ott majd megtanulja a rendet a "büdös kölke"- vagy ahogy anyuka mondta: ezahülyegyerek.A másik fia is ott tanul és olyaaan jóóó,sokkal nyugodtabb lett,meg aztán nincs vele annyi gond (nincs hát,hisz csak hétvégeken jár haza)
Hibás vagyok,nem figyeltem eléggé Gézukára,bááár ilyent még nem csinált.
(volt már szökdösős gyerkőcöm pedig-az izgi -mindig fél szemmel követni:))
"Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni."
brrrr és ehhhh...
2008.05.06. 20:30
Előzmény:még ősszel kilopta vki a zárt osztályteremben levő táskámból a pénztárcámat.Az eset megrázott engem is és a jobbérzésű gyerekeket is.Beszélgettünk,elemeztük a dolgokat,mit érdemel az a bűnös...stb (osztályomban a gyerekek több mint félének a szülei már ültek börtönben-apa,anya, v.van olyan,akinek már mindkettő)
Ma három kis fruskáról kiderült,hogy az asztalról filctollakat,pénzt,a szekrényekből füzeteket,csokit,ceruzákat és gyertyákat(no ezt mi a fenéért?) loptak. 7 ÉVESEK a lányok!!!
Nesze neked szép szó,türelem,megértés.Ilyenkor érzem teljesen fölöslegesnek a sok-sok mindent,amit igyekezek a fejekbe gyömöszölni és bizonyosodik be a gének meghatározó szerepe.
elkeserítő........
"pezseg a ...
2008.05.05. 21:29
A 4 napos lájtolás után sok volt belőlük: hangosak,nyüzsgősek,nyafisak voltak- éés persze a héten délutános leszek.
Robika az udvarról bemenetkor átölelt és folyamatosan azt hajtogatta:"anya-anya.." huncutul mosolyogva.
-Összetévesztettél valakivel-mondtam.
-Nem baj,olyan vagy,mint anya.
-De szoktam kiabálni és mérgelődni.
-Anyám(!) is- vigyorog és "anyázik" tovább:))
na ezek a dolgok azért kicsit erősítenek abban,hogy vmit jól csinálok
Vissza akarom kapni...
2008.05.04. 07:17
- azokat a mindig vidám,mosolygós embereket,
-életem két legjobb pasiját (kisfiamat és apukámat 
- az elveszett munkakedvemet,
- az érdeklődésemet minden iránt,
- a rengeteg időt,amit buszozással töltök,
- az energiát,amit abba öltem,nehogy pofánvágjak vkit 
Címkék: én
a Zélet íze...izé
2008.05.04. 07:09
...régebben és manapság is ezt hangoztatják.No meg azt is,hogy "tanítva tanulunk". Tényleg...sokat tanulok én is 
,mert jófajta környéken dóógozok.
Múlt héten kezdtem bevezetni a kisdiákokat a mérések rejtelmeibe. Beszélgettünk arról,hogy mi is a mérés,mi mindent kell mérnünk,stb. Sok okos gondolat mellett a valódi "életízűek" (tapasztalatból,családi életből vették!!!)
Mi mindent mérünk?
(természetesen szóba került a liszt,krumpli,kóóóla is,de...)
- Mikor apunak a börtönbe csomagot adunk fel,meg kell mérni,mert 5kilónál többet nem lehet.
- Megmérik a zálogházban az ékszereket.
- Anyának meg apának a kocsmában kimérik a borokat.
anyanap
2008.05.04. 05:24
Találtam múltkor egy írást :
Zágon István: Az anya meg a szülő
Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza.
A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót.
Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű.
A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb gyöngédség a világon.
Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben.
Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya.
Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya.
Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez, az már a szülő.
Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet.
De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya.
Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya.
Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg az, az anya.
Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya.
Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő.
De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya.
És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik a szülő, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle
De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya.
Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának.
Az iskolai anyák napjára gondolok.Az én feladatom,hogy ajándékot,műsort készítsek a gyerekek anyájának ill.szülőjének
-annak,aki "sajnos"akkor pont nem ér rá eljönni az isibe,
-annak,akiből a piaszag árad,még ilyenkor is,
-annak,aki egész idő alatt azt figyeli,milyen zavarban vagy a gyereke,hányszor akad meg,
-annak,akinek ha a kislánya,kisfia leblokkol,egy szó sem jön ki belőle, lazán leidiótázza,
stb. még sorolhatnám ...
A szívem szakadozik ilyenkor,miért is kell a gyerek (persze,persze...a segély,cspótlék..)
idéz
2008.05.03. 14:06
/Szabó L./
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése