...és akkor mikor tanulunk?
>> 2009. szeptember 26., szombat
-Szeretek magával játszani,de mikor tanulunk?- mondta Csabika az egyik matek óra után.
Minden játékból tanulunk-e valamit, vagy sem? A gyerekek többsége heves igenléssel nyugtázta,hogy bizony a játékokból sokat megtanulhatunk.
Az egyik legkedveltebb eszköz a logikai készlet, hiszen színes,
érdekes, fejleszti fantáziáját, és rendkívül sok lehetőséget hordoz magában. óráinkon sokszor és sokféleképpen használhatjuk:
Pl.:
• válogatások, rossz válogatások javítása,
• sorozatok alkotása,
• barkochba,
• igaz–hamis állítások,
• gépjátékok,
• nyitott mondatok
Az elsõ órákon hagyjuk tanulóinkat csak rakosgatni, építeni, tervezni. Fontos, hogy ők fedezzék
fel és mondják el az elemek jellemző tulajdonságait, s válogassák azokat szép alak, szín stb. szerint.
Beszéljük meg, mit jelentenek azok a kifejezések, hogy sima és lyukas. Keressék meg a kicsik
nagy párját és fordítva. A táblára helyezett rossz válogatásokat ők javítsák, s fontos, hogy döntéseiket indokolják is meg.
Legkedvesebb játékuk a „barkochba”, melyet lépésről lépésre, frontális osztálymunkában tanítok.
A készlet elemeiből válasszuk pl. – a nagy, lyukas, kék kört.
A játék menete a következő: (így szoktam)
1. Jól láthatóan helyezzük el magunk előtt a padon a készlet elemeit!
2. – A keresett elemről tudom, hogy nagy. Akkor milyen lapokra nincs szükségem? A kicsikre – válaszolják a gyerekek, s máris válogatják és dobják vissza az összes kicsi lapot.
3. – Milyen lapok maradtak előttetek? (Ezt a kérdést eleinte érdemes feltennünk, így a gyerekek
gyakorolják az elemek nevét és a tulajdonságok pontos elmondását.)
4. – A keresett elemről tudom, hogy lyukas. Mely lapokra nem lesz szükségem? – A simákra.
5. – A keresett elemről tudom, hogy kék. Milyen színű lapokat raktok vissza a dobozba?
• Sárgát, pirosat, zöldet.
6. – A keresett elem alakjáról tudom, hogy kör. Milyen alakú lapokat raktok vissza?
• Háromszöget és a négyszöget.
7. – Melyik elem maradt előttetek?
• A nagy, lyukas, kék kör.
8. – Az eldugott lap felmutatása, pontos megneveztetése.
Miután tanulóinkkal többször is elvégeztettük ezeket a feladatokat, már nem fontos minden lépés után visszakérdezni, számunkra így lesz izgalmas és érdekes a játék.
Tovább nehezítve ezt a feladatot, a gyerekek az előttük elhelyezett logikai készletet csak nézhetik, de nem nyúlhatnak hozzá.
A legnehezebb az, amikor már az elemeket sem láthatják, csak fejben kell megjegyezniük az egyes tulajdonságokat, majd a füzetbe kell berajzolniuk.
A színesrúd-készlet az egyik legjobb eszköz, amit matematikaórán használok, hiszen rendkívül sokféleképpen és játékosan alkalmazhatjuk.
• szabad építés
• összehasonlításuk hosszúság, darabszám alapján (hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú)
• számlépcső építése
• soralkotás hosszúság szerint (növekvő, csökkenő)
• barkochba (eldugott rúd kitalálása kérdések alapján)
• számok megjelenítése különböző egységgel mérve (pl. ha a rózsaszín az 1, mennyit ér a piros, a
bordó stb.)
• műveletek megjelenítése
• szorzás előkészítése, kirakás
• törtek előkészítése
• mérés különböző rudakkal
• többszörözés, felezés
• szőnyegezés
Szőnyegezéskor a gyerekeknek egy adott rúdhoz viszonyítva ugyanakkora rudakat kellene létrehozniuk, csak más színűekből.
Egy elkészült szőnyegezésről olvashatunk is:
• színek alapján vagy
• számokkal (számtannyelven).
A színesrúd-készlet rúdjait használva tényleges kirakásokhoz köthetjük a számok bontásait. Ezt
elvégezhetjük vízszintes és függőleges (torony) alakban is.
Ha a szőnyegezés során arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy rúd mennyit ér, akkor minden esetben meg kell adnunk, hogy mi az egység, pl. a fehér kocka 1-et ér, vagy a rózsaszín rúddal mérünk stb.
(még nem mindenkinek sikerült a klasszikus lépcsőt megépíteni:))
érdekes, fejleszti fantáziáját, és rendkívül sok lehetőséget hordoz magában. óráinkon sokszor és sokféleképpen használhatjuk:
Pl.:
• válogatások, rossz válogatások javítása,
• sorozatok alkotása,
• barkochba,
• igaz–hamis állítások,
• gépjátékok,
• nyitott mondatok
Az elsõ órákon hagyjuk tanulóinkat csak rakosgatni, építeni, tervezni. Fontos, hogy ők fedezzék
fel és mondják el az elemek jellemző tulajdonságait, s válogassák azokat szép alak, szín stb. szerint.
Beszéljük meg, mit jelentenek azok a kifejezések, hogy sima és lyukas. Keressék meg a kicsik
nagy párját és fordítva. A táblára helyezett rossz válogatásokat ők javítsák, s fontos, hogy döntéseiket indokolják is meg.
Legkedvesebb játékuk a „barkochba”, melyet lépésről lépésre, frontális osztálymunkában tanítok.
A készlet elemeiből válasszuk pl. – a nagy, lyukas, kék kört.
A játék menete a következő: (így szoktam)
1. Jól láthatóan helyezzük el magunk előtt a padon a készlet elemeit!
2. – A keresett elemről tudom, hogy nagy. Akkor milyen lapokra nincs szükségem? A kicsikre – válaszolják a gyerekek, s máris válogatják és dobják vissza az összes kicsi lapot.
3. – Milyen lapok maradtak előttetek? (Ezt a kérdést eleinte érdemes feltennünk, így a gyerekek
gyakorolják az elemek nevét és a tulajdonságok pontos elmondását.)
4. – A keresett elemről tudom, hogy lyukas. Mely lapokra nem lesz szükségem? – A simákra.
5. – A keresett elemről tudom, hogy kék. Milyen színű lapokat raktok vissza a dobozba?
• Sárgát, pirosat, zöldet.
6. – A keresett elem alakjáról tudom, hogy kör. Milyen alakú lapokat raktok vissza?
• Háromszöget és a négyszöget.
7. – Melyik elem maradt előttetek?
• A nagy, lyukas, kék kör.
8. – Az eldugott lap felmutatása, pontos megneveztetése.
Miután tanulóinkkal többször is elvégeztettük ezeket a feladatokat, már nem fontos minden lépés után visszakérdezni, számunkra így lesz izgalmas és érdekes a játék.
Tovább nehezítve ezt a feladatot, a gyerekek az előttük elhelyezett logikai készletet csak nézhetik, de nem nyúlhatnak hozzá.
A legnehezebb az, amikor már az elemeket sem láthatják, csak fejben kell megjegyezniük az egyes tulajdonságokat, majd a füzetbe kell berajzolniuk.
A színesrúd-készlet az egyik legjobb eszköz, amit matematikaórán használok, hiszen rendkívül sokféleképpen és játékosan alkalmazhatjuk.
• szabad építés
• összehasonlításuk hosszúság, darabszám alapján (hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú)
• számlépcső építése
• soralkotás hosszúság szerint (növekvő, csökkenő)
• barkochba (eldugott rúd kitalálása kérdések alapján)
• számok megjelenítése különböző egységgel mérve (pl. ha a rózsaszín az 1, mennyit ér a piros, a
bordó stb.)
• műveletek megjelenítése
• szorzás előkészítése, kirakás
• törtek előkészítése
• mérés különböző rudakkal
• többszörözés, felezés
• szőnyegezés
Szőnyegezéskor a gyerekeknek egy adott rúdhoz viszonyítva ugyanakkora rudakat kellene létrehozniuk, csak más színűekből.
Egy elkészült szőnyegezésről olvashatunk is:
• színek alapján vagy
• számokkal (számtannyelven).
A színesrúd-készlet rúdjait használva tényleges kirakásokhoz köthetjük a számok bontásait. Ezt
elvégezhetjük vízszintes és függőleges (torony) alakban is.
Ha a szőnyegezés során arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy rúd mennyit ér, akkor minden esetben meg kell adnunk, hogy mi az egység, pl. a fehér kocka 1-et ér, vagy a rózsaszín rúddal mérünk stb.
(még nem mindenkinek sikerült a klasszikus lépcsőt megépíteni:))
